CímlapSajtomegjelenesekÉrtékelésekÉrtékelésekSMSZ-AmnesztiaLetölthető fejezetek
 


A VÉGSŐ VISSZASZÁMLÁLÁS


37 nap 5 óra 8 perc 22 másodperc


Még ennyi idejük van az adóalanyoknak arra, hogy külföldi - akár offshore-céges - bankszámlájukon található, 2016 június 30-ig megszerzett adózatlan jövedelmeiket hazautalják a kijelölt bankokba. A bank a 10%-os adó és az önellenőrzési pótlék (ami az adótól magasabb is lehet, lásd a kalkulátort ide kattintva) levonása után a maradék összegről igazolást állít ki, így az adózottnak minősül. Az amnesztia elméletileg anonim, a bank csak a levont összegeket küldi tovább a NAV-nak, az adóalany adatait nem. Azért elméletileg, mert a pénzmosásellenes törvény miatt a legtöbb bank mégis beküldi a tranzakciókról szóló adatokat, mivel nem tudják biztosan kizárni, hogy nem pénzmosásból származik az összeg. Lásd az „amnesztia” fül alatt a részleteket, különös tekintettel arra, hogy valójában ez az amnesztia a jogalkotási hibák miatt nem is használható. Ha az adóalanyok nem élnek a lehetőséggel, és a bankszámlájuk olyan országban van, ahol az itt letölthető országlistában az ország neve után a 2018 szeptember olvasható, akkor az ezen országokból a 2017. január 1-én meglévő számlák adatait jelentik 2018 szeptemberében a NAV-nak. Ahol viszont 2017. szeptember olvasható, ott a 2016 január 1-én meglévőket - ahogyan a korábbi visszaszámláló erre már figyelmeztetett.

 
Az elektronikus könyv formátumban kapható harmadik kiadáshoz képest is újdonság a naprakészre aktualizált külföldi rendszámú gépjárművek használatáról szóló fejezet, mely a "Letölthető fejezet" link alatt található. A könyvbe beleolvashat ide kattintva, a "Sajtómegjelenések" fülön pedig a könyvről szóló médiamegjelenések találhatóak. Az e-könyv verzió megvásárolható többféle formátumban is ide kattintva.

A könyv az egyetlen olyan, Magyarországon megjelent komplex mű, amely az offshore-céges megoldásoknak nem a vélt előnyeit, hanem - épp ellenkezőleg - használatuk valós veszélyeit, sőt az ilyen cégek használatának teljes illegalitását mutatja be.

Mindezt teszi a fejlett OECD-s, ill. Európai Uniós országok gyakorlatát bemutatva, beleértve adóhivatali eljárásukat és bírósági ítélkezésüket is, melyekkel az offshore-ozás gyakorlatát megszüntetésre ítélték.

A könyv első kiadásának megjelenése után három évvel a Kúria meghozta első olyan ítéletét, melynek prognosztizálható megérkezésére a könyv előre figyelmeztette az offshore-tulajdonosokat a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértése kapcsán. Ebben – a hasonló ügyekben később iránymutatónak tekintendő – határozatában a Kúria kimondta, hogy ha egy magánszemély a magyar cégében csak azért szerepeltetett tulajdonosként egy offshore-céget saját maga helyett, hogy az eredetileg őt terhelő árfolyamnyereségadót így “megspórolja”, akkor az adóhatóság jogosan hagyja figyelmen kívűl ezt a konstrukciót, és állapítja meg a magánszemélynél az adókötelezettséget.

S mivel az offshore-cég az adócsalás (2012-től költségvetési csalás) bűncselekményét elleplező, majd ezen vagyont már legálisnak láttató befektetői/felhasználói szerepben jelenik meg a gazdaságban, így a pénzmosást is megvalósítják vele tulajdonosai/irányítói.

Emiatt szerencséje volt a magánszemélynek, hogy a NAV nem tett büntetőfeljelentést, így nem lett adócsalás és pénzmosás az ügyből. Ám feltehetőleg nincs már messze az az idő sem – márcsak az elrettentés ereje miatt sem – amikor a NAV büntetőfeljelentést is tesz a hasonló offshore-os “adótervezéses” ügyekben.

Az ilyen ügyekben - a legtöbbször felbújtóként/bűnsegédként - segítséget nyújtó bejegyzők, ügyvédek, privátbankárok miatt bűnszövetségben/bűnszervezetben is elkövetésre kerülhet az adócsalás és pénzmosás, ami akár 20 éves büntetési tételt is jelenthet.

S hogy mindezek pontosan milyen jogszabálysértések miatt elkerülhetetlenek, azt a könyvből részleteiben is megismerheti az Olvasó, mégpedig közérthető módon.

Az offshore-ozás koporsójába az utolsó szöget a G20-tagállamok 2013 őszén meghozott döntése ütötte be annak az évek óta jól ismert folyamat végső lezárásaként, amit a könyv “A hatpontos offshore-kivégzőlista” fejezetcím alatt az első kiadásában is ismertetett.

Ennek értelmében a világ pénzintézetei automatikusan megküldik minden évben az olyan offshore-cég bankszámlakivonatát a NAV számára, ahol magyar illetőségű a végső haszonhúzó (az ún. UBO-Ultimate Beneficial Owner). Ezzel lényegében ellehetetlenítik az offshore-cégekkel végzett adócsalás intézményét.

Az EU-tagállamokból a 2014-es adóévtől kezdődően érkezik a munkaviszonyból származó jövedelmekre, a vezető tisztségviselők jövedelmére, az ingatlan tulajdonjogáról és az abból származó jövedelemre vonatkozó információ kérés nélkül a NAV-hoz.

Az amerikai FATCA-egyezmény miatt pedig már érkeztek számlaadatok az USA-ból, melynek kapcsán a NAV „felkérte együttműködésre” a számlájuk kamatjövedelmét bevallani „elmulasztókat”, hogy lennének olyan szívesek pótolni ezt. Amely magatartás homlokegyenest ellentéte az Adóhatóság több évtizedes szemléletének és gyakorlatának. A 180 fokos fordulatra egyelőre nincs hiteles válasz. Egyesek ezt trükknek vélik, mondván a bevallás megtétele után a NAV megnézi azt, hogy miből is keletkezett a teljes számlaösszeg. Amire meg is van a joga.

A mostani, ún. “támogató eljárás” kapcsán a NAV most még csak a 2014-es amerikai osztalék- és kamatjövedelmeket vetette össze az adóalanyok bevallásaival. Kétezer adóalanynál ez nem egyezett, őket a NAV a „támogató eljárással segíti”. De ha az adózókat nem támogató, hanem a szokásos adóellenőrzési eljárásában vizsgálná, a mulasztók az adón kívül 50-200 százalékos adóbírsággal, és a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt késedelmi pótlékkal lennének sújtandók – nem megfeledkezve a büntetőjogi következményekről sem. Ezzel ellentétben a támogató eljárásban az adózó lehetőséget kap arra, hogy saját maga önellenőrzés keretében rendezze 2014-es bevallását. Az adón kívül csak a jegybanki alapkamattal megegyező mértékű önellenőrzési pótlékot kell fizetnie.

Ugyanezen támogató eljárást választotta a NAV, amikor az AIRBNB online szállásfoglalási rendszeréből megkapta azon kereskedelmi szálláshelyszolgáltatási tevékenységet végző magyar ügyfelek adatait, akik felé az AIRBNB kifizetést eszközölt. Mivel az eredetileg San Francisco-i cég Írországba irányítja bevételeit, így az Ír Adóhivatal küldte el az adatokat a 2015-ös adóévről, és értelemszerűen a 2016-os adat ugyanígy érkezik egy év múlva. Talán nem túlzás megjósolnunk azt, hogy egy-két év alatt kifehéredhet az ezen cégen keresztüli szálláskiadási tevékenység Magyarországon (is). A két támogató eljárásban tanusított adóhatósági pálfordulás előrevetítheti azt, hogy talán az amnesztiázóknál is ezen „támogató” eljárást fogja követni a NAV, ám erre garancia nincs, mivel ez nem adószakmai döntés kérdése. A két ügyben elvégzett adóhatósági kockázatelemzést az eset súlyosságától függően egyébként három eljárás követhetné: támogató, ellenőrzési vagy - szándékos, súlyos adócsalás esetén – büntető.

Az Európai Unió tagállamainak 2017 júniusától implementálni kell a IV. pénzmosásellenes direktívát. Ennek egyik előírása, hogy az EU bármely tagállamában bejegyzett cég UBO-ra vonatkozó információi egy nyilvános adatbázisból elérhetővé váljanak, legyenek azok akár (offshore)cégek, trustok, vagy alapítványok is. Ezzel automatikusan nyilvánosságra kerülnek a ciprusi, máltai, angol, luxemburgi, holland, dán, stb. offshore-cégek valódi tulajdonosai.

Így az offshore-ozók 99%-nak a számlabezárás és tevékenységmegszüntetés marad az egyetlen logikus megoldás.

Mindezek miatt az “offshore-ozók” maradék kb. csak 1 százalékának éri meg külföldi céggel „adótervezni”, mégpedig akkor, ha a cégcsoport nyereségessége lehetővé teszi az évi 100 milliós nagyságrendbe kerülő külföldi cégfenntartást, amely kiadás – értelemszerűen - többszörösen meg kellene, hogy térüljön az adóelőny révén.

Ám mindennek kiindulópontjaként olyan racionális gazdasági indokot kell igazolnia e konstrukció létrehozásának érdekében, amelyet – hiszen erre számítania kell mindig – a legrosszabb esetben még a bíróságon is meg tud védeni, mint életszerű és meg is valósult célt. S ha mindezek biztosan adottak, akkor már csak ezen könyvnyi feltételnek kell megfelelnie.

Könyvünk üzenete tehát nem lehet más, mint amit a cím is jelez: az elmúlt évtizedekben megszokott offshore-ügyleteknek vége, a futószalagon végzett offshore cégbejegyzés és az ilyen cégekkel elkövetett tömeges adócsalás lehetősége befejeződött. GAME OVER!