CímlapSajtomegjelenesekÉrtékelésekÉrtékelésekSMSZ-AmnesztiaLetölthető fejezetek
A könyv 2010-es, első kiadásában jelzett vég elkezdődött.

Az automatikus információcsere – mint offshore-végállomás – megérkezése előtt a közelmúltban UBO-k tízezrei buktak le néhány offshore-bejegyző ügynökséggel együtt. Ám nem a hatóságok hatékony működésének következtében, hanem újságírók maroknyi csoportjának köszönhetően.
Tevékenységüknek a "The Organized Crime and Corruption Reporting Project" (OCCRP) azaz a szervezett bűnözést és a korrupciót feltáró projekt nevet adták, amelyben tényfeltáró újságírók "nyomoznak".

Célul tűzték ki, hogy bemutassák, hogyan működik a szervezett bűnözés és korrupció Kelet-Európában és a Balkánon, melyet egyfajta "nyomozások" révén igazolnak, hiszen "nyomozóként" maguk az újságírók járnak el, általában üzletembernek/ügyfélnek kiadva magukat, így szerezve rejtett hang- és videofelvételt bizonyítéknak a bűncselekményekre, mely bűncselekményekben az offshore-iparág állandó résztvevőnek bizonyult.

Első projektjük az energiakereskedőket leplezte le, majd következett a dohánycsempész-ipar, majd az offshore-bejegyzési iparág került célkeresztjükbe, mivel minden korábbi ügyükben számtalan offshore-vállalkozást találtak, amelyek segítségével elcsalták az adókat és tisztára mosták a pénzt tulajdonosaik, mégpedig bejegyzői/tanácsadói, ügyvédi és (privát)bankári segítséggel, ill. közreműködéssel.

Egy Romániában elindult projekt következményeként az ott tevékenykedő legismertebb offshore-bejegyző/tanácsadó ügynökség tulajdonosát/vezetőjét tartóztatta le a rendőrség 2010-ben. Ahogyan egyik ügyfelének - a Petrom olajvállalatnak - hat vezetőjét is, pedig csak a társasági adóalapot akarták csökkenteni egy Delaware-i offshore-tól kapott „szokásos” „tanácsadási szolgáltatás” révén. A vád okirathamisítás, adócsalás és pénzmosás, bűnszervezetben elkövetve. A bejegyző 6 év 4 hónapot, a többiek 6 és 9 év közötti börtönbüntetést kaptak.

A világ túlfelén pedig a washington-i központú, ICIJ (International Consortium of Investigative Journalists, vezetésével összeállított csapat másfél éven keresztül több, mint 120.000 offshore vállalkozás tevékenységét részletező 2,5 millió fájlt tanulmányozott át.

A dokumentumok alapján az újságírók a szingapúri (Portcullis Trustnet) és a Brit Virgin-szigeteki CTL (Commonwealth Trust Ltd.) offshore-bejegyző ügynökség tevékenységét vizsgálták meg. Az elemzés szerint a bejegyzők több tízezernyi ember számára hoztak létre offshore-céget és segítettek

ezeket működtetni. A CTL-ről saját országának - a Brit Virgin-szigeteknek – a pénzügyi hatósága ismerte el, hogy rendszerszerűen foglalkozott pénzmosással. Ami magától értetődő, hiszen az offshore a pénzmosás legfőbb eszköze a világon.

Az újságírók egyébként összesen 28 ilyen ügynökséget azonosítottak be ezek hirdetései – és „próbavásárlások” - segítségével, ahol ezek a nominee tulajdonosok és igazgatók hálózatát biztosították több mint húszezer cégben. Az UBO-k nyilvánosságra kerülésével számos ország ismert híressége bukott le.

Franciaországban viszont a hatóság kezdte figyelni 2011 júliusában a legnagyobb offshore-bejegyző tevékenységét banki bejelentés kapcsán. Az információgyűjtés révén megállapította, hogy a bejegyzőnél adócsalás és pénzmosás elősegítése folyik, mégpedig bűnszervezetben elkövetve. 2012 decemberében a tulajdonost és hét munkatársát ezen bűncselekményvádak miatt letartóztatták.

A „Panama Papers”-ként közismert kiszivárogtatás révén pedig a legnagyobb panamai offshore-bejegyző adatainak nyilvánosságra kerülésével került kínos helyzetbe számos nagyhatalmú ember a brit miniszterelnöktől kezdve a spanyol ipari miniszten át az izlandi miniszterelnökig, vagy Pedro Almodovartól Lionel Messin át a FIFA új főtitkáráig. Mindenki abban hitt, hogy sohasem tudódik ki tulajdonosi szerepe ezen cégekben... Lásd a könyv Előhangjának legelső    sorát    erről    a    bizonyos    hitről
ide kattintva ahol a könyvbe bele is olvashat.

A legtöbb ország biztosítja annak lehetőségét, hogy egy bejegyző ügynökség, ügyvéd, privátbankár számítógépének adatbázisát lemásolja a nyomozóhatóság, aminek megtörténte valójában csak politikai elhatározás kérdése, ezért az offshore-os "adótervezés" súlyos büntetőjogi következményeire a könyv számos helyen emiatt is figyelmezteti az olvasót.

Az említett 2010-es, romániai cégbejegyző-őriztebevételt korábban mindenki elképzelhetetlennek vélte, hiszen a legnagyobb hatalmú embereket és politikusokat segítette tömegével a “megfelelő” cégekhez. De még elképzelhetetlenebb volt, hogy az említett panamai offshore-bejegyző vezetőit őrizetbe veszik hazájukban, hiszen az ország egész jogrendszere az offshore-ozást szolgálta és védte évtizedeken keresztül. A három nagy „offshore-leaks” adatbázisban ma már bárki szabadon kereshet itt.