2011. február 10-én jelent meg a Figyelő c. hetilapban a "Brother Layman"-nel ( magyarul "Laikus Testvérrel"- azaz velem) készült interjú Brückner Gergely tollából, mely révén ezen "kényes" jelenség kapcsán először történik meg Magyarországon a sajtóban az, hogy az offshore-ozók/offshore-ozás pontos jogi helyzete - igaz, hogy nagyon tömören - de be van mutatva annak érdekében, hogy - még az elévülési időn belül - az offshore-ozók bezárhassák az ilyen cégeiket és amnesztiázzanak, hiszen a könyvben jelzett G20/OECD-erőfeszítéseknek köszönhetően az automatikus bankszámla-információcserék és a cégtulajdonosok adatbázisainak nyilvánossá válásával néhány éven belül kiderülnek az offshore-os adócsalások és pénzmosások elkövetőinek/haszonhúzóinak adatai.
2011. február 17-én jelent meg a HVG-ben Gyenis Ágnes tollából egy cikk az újabb amnesztiáról, mely cikkben a könyv érintőlegesen szerepel.
2011. február 21-én hangzott el a Klubrádióban Oláh Andrea könyvismertető riportja Deák Dániellel, a könyv egyik lektorával.
A 10 perces telefonos interjú ide kattintva tölthető le.
2011. március 24-én jelent meg Bódis András írása a Heti Válaszban "Off - Vége az adóparadicsomok, postafiókcégek világának?" címmel.
2011 július 8-án az Élet és Irodalomban Bodoky Tamás írt cikket "Az elszámoltatás vakfoltjai III., A panamai szabók" címmel, melyben az offshore-bejegyzőkről és a "Panama-Papírok" miatt lebukottakról is írt, miközben a könyv 27. fejezetéből idéz, amelyben a legnagyobb romániai offshore-bejegyző - Kiss László György - letartóztatásáról írtam. Azóta a bejegyző 6 év 9 hónapot kapott jogerősen. Lásd még itt a weboldalon "A VÉG" című fül alatti tartalmat erről röviden.
A Figyelő 2011. november 17-ei számában "Inkább viszik, mint hozzák. Gazdagok offshore számlái" címmel jelent meg az amnesztia kapcsán egy cikk, melynek része - röviden összefoglalva - az offshore tarthatatlansága is.
A 2011. novemberi InterPress Magazinban az offshore haláláról szóló cikksorozat első része olvasható "Az adótervezés offshore-ral nem más, mint adócsalás és pénzmosás, akár bűnszervezetben elkövetve. Megmutatjuk, miért" alcímmel.
A 2011. decemberi InterPress Magazinban az offshore-ozás legnagyobb játékosairól és a világválságban játszott szerepükről olvasható egy cikk.
„Még mindig divat az offshore. Tulajdonosok alacsony adózású országokból” címmel írt a Figyelő 2012./14. számában (április 5) Brückner Gergely és Richter Szilvia cikket arról, hogy „Jelenleg még kevés félnivalójuk van az adófizetést offshore konstrukciókkal elkerülő magyar vállalkozásoknak, de ez rövid idő alatt megváltozhat. A folyamatok világszerte az adóparadicsomok felszámolása felé tartanak…”
Kiűzetés az adóparadicsomból címmel jelent meg a Figyelő 2013. április 18-ai számában egy cikk kommentemmel, ill. a Cahuzac-botránnyal kapcsolatos esetismertetésem is itt olvasható.
A Figyelő 2014. február 13-ai cikkében arról írok, hogy a könyvben jelzetteknek megfelelően a közelgő automatikus bankszámla-információcsere miatt a NAV – kérés nélkül – rövidesen megkapja az olyan offshore-cégek bankszámlakivonatait, amelynél magyar a tényleges hasznonhúzó (UBO).
A Panama-iratokról, és a "panamázás" végérôl volt szó a Figyelô 2016. áprilisi számában.
A Büntetőjogi Szemle 2017 júniusi számában az “Adóamnesztiák – Feloldozás a bűnök alól?” című cikkben a virtuális világgazdaság mértékéről és hatalmáról, majd az offshore-ozás legalitásának/illegalitásának elhatárolásáról, végül a magyar adóamnesztiákról is írok.
Büntetőjogi Szemle, 2017/2. szám